Sopron a hűség városa
Sopron a turizmus szempontjából Magyarország 5 legkeresettebb desztinációja között foglal helyet, köszönhetően kiváló természeti adottságainak, a városban és környékén található műemlékek sokaságának, a messze földön híres vendégszeretetnek, olyan soproni kuriózumoknak, mint a Kékfrankos vagy a Poncichter hagyományok és nem utolsósorban a Hotel Fagus **** Konferencia és Wellness Hotel nyújtotta kiváló minőségű konferencia lehetőségeknek.
Sopron története a kezdetektől fogva híres emberek sokaságának életével forrt össze helytartók, királyok, császárok, a művészvilág kiválóságai töltöttek el itt hosszabb-rövidebb időt és hagytak ma is felfedezhető nyomokat maguk után.
Ezeknek a felkutatása minden ide utazónak élmények sokaságát nyújtja, hiszen kevés olyan hely van ahol ennyire koncentráltan tapinthatóak meg az eltelt évezredek hatásai.
Utcáin sétálva történelmi korok elevenednek meg a szemeink előtt, emléktábláit olvasva a régmúlt nagyjai szólítanak meg bennünket emlékeztetve, hogy ezeken az utcákon egykor az ő lábaik alatt kopogott a kő és sokan itt alkották életük meghatározó műveit.
Épületek, amelyeknek falai között királyokat koronáztak, országgyűléseket tartottak, ahol a hazát oltalmazó harcra szólították fel a város és környékének lakosságát, ahol költők, zeneszerzők hangszereinek hangjai és tollaik sercegése nőtt össze a házakkal. Pincék ahol akár ugyanott ülhetünk, mint egykor talán Kapisztrán János, Petőfi Sándor, Berzsenyi Dániel.
Egy város ahol mindenki talál magának programot, legyen az akár kulturális szórakozás, természetjárás, luxuspihenés vagy régészeti emlékek felfedezése.
Várak, kilátók, források sokasága várja jókedvvel és örömmel az ide- és a visszaérkezőket, mert aki már egyszer megízlelte a soproniak vendégszeretetét és elmerült egy kicsit a városba az bizonyosan visszatér. Mert Sopronba bele lehet szeretni!
Egy város amelyik dönthetett volna úgy is, hogy most Ausztria része, de ragaszkodott a magyarságához és Magyarországhoz és így vált a hűség mintaképévé és lett a leghűségesebb város.
Egy város, amely szorosan összekapcsolódik a szabadsággal, hiszen itt szakadt át a vasfüggöny és nyílt szabad út egy elnyomott ország állampolgárainak egy új világba amelynek története a történelem könyvek lapjain ma már, mint Páneurópai Piknik olvasható.
Egy város közel Bécshez, olyan kulturális örökséget birtokolva, amelyhez hasonló csak világvárosoknak adatott, hiszen itt alkotott, adott koncertet a teljesség igénye nélkül többek között Haydn, Liszt, idősebb és ifjabb Johann Strauss, Franz von Suppé, Bartók Béla, Kodály Zoltán.
De hol is található ez a különleges ékszerdoboz?
Sopron Magyarország nyugati kapujában a Dunántúl északnyugati részén, a Fertő tó és a Soproni-hegység között, az Alpokalján fekszik. A város és vidéke évezredek óta lakott terület. Az ember már valószínűleg az őskőkorszakban letelepedett errefelé, de biztos nyomai csak az újkőkorszakból kerültek eddig elő.
Az időszámításunk kezdete körüli időkben a római birodalom légiói szállták meg a mai Dunántúlt. Kereskedőkből és veteránusokból álló csoport telepedett le a Fertő mellett, a Vindobona é s Carnuntum felé vezető út elágazásánál, és várost alapítottak a Borostyánkő út mellett. Ők lettek a várállomások tisztviselői, a császári javadalmak kezelői. Scarbantia-Sopron az ő munkájuk nyomán vált jelentős településsé. Capitolium, forum, amphitheatrum volt a városban
A honfoglalást követően a magyarság a X. században foglalta el Sopron környékét. A város a gyepűrendszer része volt. I. István korában válhatott jelentős településsé, ekkor alapították a soproni várispánságot. Új nevét első ispánjáról, Suprunról kapta.
A római kori erődítmény megmaradt falait felhasználva sáncvárat építettek fel, a vársánc azonban tűzben elpusztult, a földtöltés pedig vörösre égett, ez képezi alapját Sopron mai is ismert német nevének: Ödenburg.
A középkorban Károly Róbert vámadományának köszönhetően került felépítésre a ma is felfedezhető hármas falgyűrű, amelyeknek az alapjai a római korig nyúlnak vissza.
1590-ben egy földrengés erősen megrongálta a várat, amelynek helyreállítása az 1610-es évektől kezdődött meg és egészült ki a várkerületi nagy rondellával.
Természetesen a városfalakon belüli nagy építkezéseknek az épületeit, épületnyomait is könnyedén felfedezhetjük sétáink során, amelyek közül kiemelkedik a város jelképévé is vált Tűztorony.
A Tűztorony, amelynek a kétfejű sassal díszített kupolája 58 m magasan emelkedik a város fölé.
Alsó hengeres törzse a római kori maradványokon nyugszik, körerkélye az 1676.os tűzvész után készült, fölötte a nyolcszögletű torony 4 oldalán óralappal, majd a nyitott lámpástoronnyal záródik. A toronyőrnek nem csupán a felvillanó tűz figyelése volt a feladata, akkor is jelezniük kellett, ha ellenség közeledett, vagy idegen akart volna bort behozni a városba.
A Tűztorony Fő tér felőli oldalát díszíti a híres Hűség kapu, amely méltán állít emléket azoknak a soproni polgároknak akik 1921. december 14-én úgyszavazataikkal úgy döntöttek Sopron magyar város és Magyarország része marad.
Ennek eredményeként kapta Sopron a Civitas Fidelissima azaz a „Leghűségesebb város” címet!
Kiemelkedő műemlékek közé tartozik még a Szent Mihály templom, amelynek építését a 13. század elején kezdték el, az 1280-ban épített Kecske templom, amely a néphagyomány szerint egy kecske által kikapart kincsnek köszönheti a létezését, a történészek azonban inkább a Gaissle család címerében szereplő kecskéhez kötik a templom elnevezését akik patronálták az építkezést és ennek jeleként a templom homlokzatára felkerült a címerállatuk, amely a mai napig is látható. A templom falai között koronázták meg III. Ferdinándot, de I. Lipót császár feleségét Magdolna Eleonórát is. 5 alkalommal tartottak ezen a helyen országgyűlést.
A város másik fontos műemléke a XIV. században létrehozott Ózsinagóga, amelyet az 1300-as évek elején letelepedett zsidó családok közössége épített fel és használta hitéleti tevékenységének színhelyéül. 1526-ban a város zsidó lakosságát kiűzték és a zsinagóga elveszítette szerepét, helyreállítására 1960-as években került sor.
Sopron azonban nem csupán a műemlékek gazdagsága miatt emelkedik ki ez a gyönyörű város, a magyar gasztronómiai élet egyik legfontosabb fellegvára, az ízek birodalma. Bőkezűen bánik vendégeivel, számos különlegességgel szolgál, melyek közül is kiemelkednek messze földön híres borai és tájjellegű ételei.
A szőlő és a borkultúra Sopron és környékén már 2000 éves. Magyarország történelmi borvidékei közé tartozik, méltán viselve a "Szőlő és bor városa" címet. Szabad királyi város lévén, privilégiumként borkimérési jogot kapott és gyakorolhatott. Ennek megfelelően a bor évszázadokon át fontos szerepet játszott a város életében.
Az Alpok lábainál fekvő borvidék leginkább elterjedt szőlőfajtája a KÉKFRANKOS. Sötétvörös bora kellemes zamatú, savakban igen gazdag.
Sopronban járva ételről és italról említést tenni lehetetlen, hogy szót ne ejtenénk a Poncichterekről.
A poncichter kifejezés a Bohnenzuchter szóból ered, utalva a szorgos babtermelő szőlősgazdákra, kik hamar rájöttek arra, hogy a szőlősorok közt termelhető vetemények közül a legtöbb jövedelmet a bab és a káposzta biztosítja számukra.
A poncichter tagadhatatlanul egy kis darabja már a soproni múltnak és jelennek. Hozzáértőn művelték a szőlőt, készítették kedvelt italukat, a kékfrankost, s termelték a babot. A jóízű babból remek fogások születtek. A sör és a borkorcsolyának való babpogácsától a babstercen, babsalátán át egészen a babos rétesig.
A soproni poncihterek saját termésű boraikat, házi borkiméréseikben az úgynevezett "Buschenschank"-okban mérték. Azok a helyek, ahol a gazda jó minőségű borral lepte meg vendégeit, estéről estére teltházat vonzottak, s egy hét leforgása alatt 10-15 hl bort is kimértek. A bejárat fölött ott lógott a borkimérést jelző cégér, a fenyőágakból font "Puchni". S annak megfelelően, hogy vöröset vagy fehéret mértek a kínált borból, a fenyőt vörös, illetve fehér szalaggal jelölték meg. Időnként a szalag mellett kereszt alakú fapálcika is volt látható, ami az óbor mérését jelezte. Buschenschankokkal manapság is találkozunk, ott lóg felettük a "pusnik" jellegzetes formavilága.
Ha ezeket a sorokat olvasva Ön is kedvet kapott arra, hogy átélje a régi korok hangulatát, a különleges ízek ínycsiklandó világát, a híres soproni vendéglátás előzékenységét, akkor nincs más dolga, mint kalandra fel!
Várja Önt Sopron és várja Önt a Hotel Fagus****, a hely ahol a múlt, a jelen és a jövő is megtalálható!